Szaniszló Csaba: A svéd labdarúgás mostanában szomorított minket eleget, úgyhogy a kiindulópont kedvezzen mindjárt nekem: milyen a visszhangja a Debrecen-Kalmar párharcnak azok után, hogy a DVSC bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe?

Henrik Ystén: Szomorkodunk mindannyian, mert utoljára 2000-ben játszott svéd csapat a Bajnokok Ligájában. A Kalmarnál is tudták, hogy két éve az Elfsborg túljutott a Debrecenen, és szerintem azt hitték, hogy ez nekik is könnyen menni fog. Arról megfeledkeztek, hogy a csapat az elmúlt években jó néhány kulcsemberét elvesztette, ezért nem olyan nagy favorit. Amit én láttam azon a két meccsen, az alapján a Debrecen képes lenne megnyerni a svéd bajnokságot, de legalábbis dobogóesélyes lenne az Allsvenskanban.

Sz. Cs.: Most nagyon szoros a verseny a bajnokságban. Mindenki érzi, hogy könnyebbé vált a BL-be jutás?

H. Y.: Sok csapat gondolja azt komolyan Svédországban, hogy be akar jutni a Bajnokok Ligájába, sokan erősítettek, így aztán most legalább hat csapatnak van esélye a bajnoki címre. Egyre többen hagyják maguk mögött a ’70-es évek ívelgetős fociját, amit az angol edzők, Roy Hodgson, Bob Houghton hoztak magukkal, és törekednek arra, hogy a földön játsszanak, sokat birtokolják a labdát. Stabil védelem, nyers erő, kontratámadások – ezek a régi svéd erények így elvesznek ugyan, de hosszú távon szerintem hasznos az a változás, amit az új edzőgeneráció hozott a csapatok játékába.

Sz. Cs.: Lars Lagerbäck, a válogatott kapitánya viszont régi darab, több mint tíz éve edzi a nemzeti csapatot. Az Európa-bajnokság után felerősödtek azok a hangok, miszerint mennie kéne, aztán maradt. Most, hogy a csapat gyengén áll a vb-selejtező csoportban, milyen a megítélése?

H. Y.: Három éve már folyamatosan mondogatják, hogy le kéne váltani, most pedig különösen kényes a helyzet, mert rosszul állunk a selejtezőkön. A mostani összetartás első napján ő is elmondta: a válogatottnak mind a négy hátralévő mérkőzését meg kell nyernie, hogy legyen esély a kijutásra. Ez pedig nem lesz egyszerű, mert bár 0-0-t már bekötött szemmel is tudnánk játszani, a kötelező meccsek a Lagerbäck-csapat számára mindig problémát jelentenek.

Sz. Cs.: Lehet, hogy az utolsó négy meccse következik a padon?

H. Y.: Két lehetőség van: ha a válogatott nem jut ki a világbajnokságra, Lagerbäck az utolsó mérkőzés, az albán meccs után távozik. Ha sikerül a bravúr, akkor Dél-Afrikában még ő a kapitány, utána viszont mindenképpen megy.

Sz. Cs.: Az első öt meccsből csak ellenünk rúgtatok gólt. A támadójáték akadozott, vagy csak kimaradtak a helyzetek?

H. Y.: Az ellenetek játszott meccs is olyan volt, mint a többi: kevés helyzetünk volt, csak balszerencsétekre abból a kevésből berúgtunk kettőt. A támadójáték a válogatott fő problémája, már két éve nem találjuk a megfelelő taktikát. Visszavonult a csapatból Fredrik Ljunbgerg, aki a középpálya legfontosabb láncszeme volt támadásban, elölről pedig elvesztettük a Henrik Larsson – Marcus Allbäck támadópárt. Jelenleg Zlatan Ibrahimovic az egyetlen, nemzetközi szinten is kiemelkedő csatárunk, és az ő beillesztése elég nagy gondot jelent. Lagerbäck megpróbálja egy alapvetően támadó felfogású csapat támadójaként kezelni őt, de ebben a rendszerben, amelyben mindenki egyenrangú, eddig nem találta a helyét. A másik lehetőség, hogy az egész csapatot köré építi fel, de ezt a kapitány nem akarja, mert szerinte azt még jobban megszenvednénk.

Sz. Cs.: Pár napja azt lehetett hallani, hogy térdsérülés miatt nem biztos a játéka ellenünk.

H. Y.: Az már csak azért is érdekes lenne, mert erre a két meccsre kinevezték csapatkapitánynak a válogatottban, tehát még fontosabb szerepet kap, mint eddig. Én biztos vagyok benne, hogy ott lesz a pályán, még akkor is, ha a Barcelona a háttérben mindent megtesz majd ennek ellenkezőjéért.

Sz. Cs.: Azt hallottam, hogy Te mindent tudsz Zlatanról.

H. Y.: Elég sokat tudok róla, bár hosszabb interjút csak kétszer készítettem vele. Persze ezzel itthon már az élmezőnyben vagyok, mert az ő viszonya a svéd újságírókkal elég különleges.

Sz. Cs.: Ezek szerint tényleg olyan öntörvényű zseni, mint amilyennek a pályán tűnik. Igaz, hogy az Aftonbladetnek két éve nem nyilatkozik?

H. Y.: Neki múltja van az Aftonbladettel, az újság pár alkalommal csúnyán elbánt vele, ő pedig hajlamos túlreagálni a dolgokat. Én két balhéra emlékszem: egyszer megvádolták, hogy egy válogatott meccs utáni éjszakán egy bárban verekedett, de később kiderült, hogy ebből semmi sem igaz. Az egész pedig akkor indult, amikor 2003-ban készítettek vele egy interjút. Ebben elmondta azt is, hogy éppen barátnőt keres, az újság pedig ezután egy hirdetést jelentetett meg a címlapon, „Zlatan looking for love” címmel. Azóta nem szívesen beszél velük, de a főszerkesztővel néhányszor már hajlandó volt egy asztalhoz ülni.

Sz. Cs.: A csapaton belül nincsenek ellentétek? Gondolom, nem véletlen, hogy Lagerbäck nem hajlandó köré építeni a csapatot.

H. Y.: Zlatan a legnagyobb sztár, a legjobb játékos, a többiek szó szerint csodálják őt. Ez is egy új helyzet errefelé: ekkora sztárja soha nem volt még a csapatnak. Korábban nagyjából azonos képességű játékosok alkották a keretet, és a bajtársi viszony sok nehézségen átlendítette a válogatottat. Neki időnként eldurran az agya, és ilyenkor nem könnyű a csapattársának lenni, akkor pedig még nehezebb, amikor a kelleténél tovább tartja magánál a labdát. A helyzet sokat javult, mióta Ljungberg nem játszik a válogatottban, nem titok, hogy ők ketten ki nem állhatták egymást. Néha persze még most is vannak gondok, legutóbb például Källströmmel veszett össze, a világ szeme láttára üvöltöztek egymással a pályán.

Sz. Cs.: Barcelonában viszont ő is csak egy sztár lesz a sok közül. Mit szóltál, amikor először hallottál az átigazolásáról?

H. Y.: Taktikai szempontból nem volt jó húzás tőle, mert a Barca tavaly mindent megnyert, azt pedig már most mondom, hogy nem fog annyi gólt rúgni, mint Eto’o. Egyszerűen más játékstílus az övé, kíváncsian várom, hogy a Barca sikeres lesz-e vele. Az is igaz ugyanakkor, hogy ha világsztár akar lenni, akkor vállalnia kell a komoly kihívásokat. Ennél komolyabbat elképzelni sem tudok. Ha ezzel a feladattal megbirkózik, akkor ő lehet a világ legjobb játékosa.

Sz. Cs.: Szerinted túlértékelt a magyar válogatott?

H. Y.: Svédországban is érvényes a mondás: a tabella sosem hazudik, a magyar csapat pedig keményen megdolgozott a pontjaiért, eredményes volt olyan csapatok ellen, melyek ellen a svéd nem. Persze az is igaz, hogy nektek csak most jön a neheze, és nem titkolom: a svéd válogatott szerintem jobb a magyarnál.

Sz. Cs.: Éppen ezért a győzelem nektek kötelező, támadnotok kell.

H. Y.: Én is arra számítok, hogy támadóbb szellemű svéd csapatot fogunk látni, mint általában. Többet fognak támadni a szélső védők mindkét oldalon, és döntő lesz az is, hogy elöl Ibrahimovic és Elmander párosa működik-e. Elmandert egyébként érdemes lesz figyelni. Elképesztő, hogy mennyit fut, ugyanakkor ők párban eddig nem tudtak együtt maradandót alkotni.

Sz. Cs.: A magyar csapat játékstílusa fekszik nektek?

H. Y.: A magyar csapatnál alkalmazott, labdabirtoklásra építő holland stílus néhány éve még nagyon ízlett volna a svéd válogatottnak. Most viszont teljesen más a helyzet, Ibrahimovic-csal ugyanis nem lehet úgy kontrázni, ahogy lehetett Larssonnal és Allbäckkel. A hatékony játékhoz a jelenlegi svéd válogatottnak mezőnyben uralnia kell a meccset. Szerintem ez így is lesz Budapesten.

Sz. Cs.: És ha elindul a három magyar csatár?

H. Y.: Egészen addig, amíg a három támadó pozíciója kötött, nem fognak gondot okozni a svéd védőknek. A védelem – Mellberggel az élen – jó képességű játékosokból áll és szervezett, az elmúlt évtizedekben mindig a válogatott erőssége volt ez a csapatrész. Egy hatékony fegyver viszont van ellene: ha a három magyar támadó sűrűn váltogatja a helyét és megmozgatja a védelmet, akkor gond lehet, mert a sokmozgásos játékhoz hátul nem elég gyorsak az embereink. Nemrég ráadásul változtatások is voltak hátul, ezért helyezkedési hibákra is lehet kényszeríteni őket.

Sz. Cs.: Szerinted mi lesz az eredmény szombat este?